Anyu anyukája egész egyszerűen nem jó szakács. Hanyag,figyelmetlen és kísérletező. Mindenkivel előfordul,hogy hibázik...de az ő pogácsája mindig kocka alakú,mert lusta kiszaggatni. Előfordult,hogy cukor helyett szódabikarbónát tett a süti krémjébe,vagy éppen sót. Emellett 2 kutyát tart panelben,ezért nem ritka a kutyaszőr sem a levesben,vagy az frissen mosott pohárban. Az egész lakást teli van szőrrel és adományba kerülő ruhakupacokkal. Nagy a felfordulás és az én anyukám a húgával ebbe nőtt fel. (persze,mert a mama sokat dolgozik,nincs mindenre ideje! )
Itthon azért már jobb a helyzet (de a húga megtartotta a látottakat :D ) de sütit nem sütünk,mert macerás,esetleg csak egy-tepsis keverteket. Madártej nincs,mert macerás. Tehát a dolgosabb ételek hiányoznak itthonról,de azért anyu sokkal jobb szakács mint az anyukája. Itt szerencsére csak 4-5 kupac adományruha van,és hála a 4 gyereknek hellyel közzel rend van.
Apu anyukája a háziasszonyok mintaképe. Mióta ismerem (20 éve) rokkantnyugdíjas,most meg már sima. A kert teli drága és speciális gondozást igénylő növényekkel,a lakás patyolat tiszta,még a kilincsek is csillognak. Na és a főztjei,zseniálisak,változatosak és macerásak szinte mind. Kiskoromban kb. 5 éves koromig anyuék munkahelye miatt gyakorlatilag ott éltem. Szerencsére ezt-azt összeszedtem.
És most azon kapom magam,hogy kísérletező,kreatív és gyakorlott szakács vagyok. Nagyon szeretek sütni-főzni. Kissé félve állok oda,de az esetek 99%-ban sikert aratok,aminek a család,a barátok és a párom is nagyon örül. Csak azt nem tudom,a mai lányokból,miért halt ki ez? Az otthoni pizza gyakran sokkal finomabb. A házi sütik,szívből jönnek,több és olcsóbb is. A saját ételekben benne van egy nagy adag szeretet,és gyakran közös élmény is....akkor?
